Aranygaluska
Labda
|
sportolás
|
A comment?
Nagymamámnak
szívemből szeretlek gyémánt unokád martin
|
nagymama
|
A comment?
Tehén
híres mese tehén connie a boci
Latin Nyelv
és a révai lexikonban növények és állatok neve is megtalálható
Illem
böfögéskor emeljük fel a kissujunkat
a kenyeret törjük ne harapjuk
a mártást ne az ujjunkal együk hanem egy falat sültkumpli
Caldo Leves
a recept kubai tehát tehetünk bele zöldbanánt csirkemellt vagy rizst
Medve
.jpg)
a mézet imádja karmai behuzhatók
nyáron Romániában elöjőnek
|
medvefélék
|
A comment?
Feketeribizli
lekvárhoz de akár egy gyors mártáshoz is adják
Vers Anyukámnak
egyenlőre még fiatal vagy de szívemből szeretlek
Betyárd
szereti ha bókolok a lányoknak mert mindig viccel
Tavasz
|
évszakok
|
A comment?
Béka
|
hllök
|
A comment?
Piros Vonat
még jobb a hangosbemondó és nics dohányszag
|
utazás
|
A comment?
Lángos
Pihenés
|
az élet
|
A comment?
Zsidó Viccek
|
közmondás
|
A comment?
Chayanne
van neki egy felesége és fekete a haja mivel mexikói anya ezt csípi
Zoé Stilton
a lovát peppernek hívják akinek megsérült a lába
Olaj (egyértelműsítő lap)
Ásványkincsek
Természetes eredetű cseppfolyós szénvegyületek:kőolaj, ásványkincs; a belőle finomítással nyert termékek:
- benzin
- petróleum, lámpaolaj, alacsony oktánszámú üzemanyag;
- világító olaj
- dizelolaj vagy gázolaj, dízelmotoros járművek üzemanyaga;
- hidraulikaolaj, hidraulikus berendezések nyomásközvetítő anyaga;
- fékolaj, a hidraulikus fékberendezések erőközvetítő anyaga volt. A ma használt fékfolyadékok már nem olajok!
- kenőolaj, súrlódási ártalmak ellen használatos gépi kenőanyag (pl. motorolaj);
- kerozin, jellemzően a repülőgépek üzemanyaga;
- pakura, olajiszap;
- bitumen
- aszfalt, burkolási célokra használt szilárdított bitumen
Gliceridek, v. zsíros olajok
A gliceridek olyan szerves vegyületek, amelyek a glicerinnek, főként telítetlen zsírsavakkal alkotott észterei.
Étkezési olajok
Az étkezési olajok közé tartoznak az alábbiak:- kukoricaolaj;
- napraforgóolaj;
- olívaolaj;
- repceolaj;
- gyapotmagolaj
- pálmaolaj
Uborka
 |
| Uborka |
Az uborka vagy népiesen ugorka (Cucumis sativus) a tökvirágúak (Cucurbitales) rendjébe, a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó növényfaj. Ugyanabba a nemzetségbe tartozik, mint a sárgadinnye. Számos nemesített változata létezik. Termését fogyasztják.
Az uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) tartalmaz, ezáltal kitűnő szomjoltó és kalóriatartalma is különösen alacsony: 10 kcal (42 kJ) 100 g-ban. Sokféle vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint [8 mg 100 g-ban], némi A-elővitamint és E-vitamint). Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk.
Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése.
Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Levét reumatikus fájdalmak ellen is jó hatásúnak tartják, illetve kozmetikumként az uborkakrém, -szesz üdébbé teszi a bőrt, így fiatalító hatású. Szilícium-dioxid tartalmának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket, sárgarépalével keverve csökkenti a szervezetben lévő húgysavszintet, így enyhítheti az ízületi és köszvényes fájdalmakat.
Főként salátaként, dunsztolva téli savanyúságként, vagy nyersen fogyasztják.
Sivatag
 |
| Atacama-sivatag |
- sziklasivatag
- kősivatag
- kavicssivatag
- homoksivatag
- agyagsivatag
- sósivatag.
A sivatagok felszínét főként az aprózódás és a mállás, valamint a szél és az időszakos vízfolyások alakítják. A hőmérséklet szélsőséges ingadozása aprózza a kőzeteket. A szél sok homokot és port ragad fel, és a keményebb szemcsék dörzsölik, csiszolják a kőzetek felszínét. A finom anyag elszállítása után deflációs medencék maradnak vissza kavicsos-kőtömbös maradéktakaróval.
 |
| A Szahara, a legnagyobb földi sivatag az űrből |
A váztalajok tulajdonságait az alapkőzet fajtája határozza meg. A hőmérséklet nappal magas, éjjel viszont erősen leesik, mert a gyér növényzet miatt a száraz levegőben (a relatív páratartalom 20–25%) erős a kisugárzás.
A sivatag távolról sem mindig síkság: gyakorta hegyes-völgyes.
|
Sivatagok
|
A comment?
Ágy
 |
| Az első fennmaradt ágy I. Hotepheresz ókori egyiptomi királyné sírjából (i. e. 2700 körül). A bútor elülső végén egy fejtámasz látható. |
A lakberendezés mellett más területeken is használatos az ágy szó. Például, puska ágy (puskaagy, tus), kavicságy, körömágy stb.
Története
Az ágyak elődje kétségtelenül a fészek, kuckó, vagy kotorék, amelyet már az állatok is kialakítanak maguknak.
Az ősember „ágya” nagyon egyszerű volt: ágakat, falevelet, szalmát helyezett halomba, és ezeken aludt. A vadászat megjelenésével a fentiekre, főleg a hidegebb éghajlatú területeken állati bőrök, szőrmék kerültek.
A nedvesség, a rágcsálók, hüllők, bogarak elleni védekezésül a fekvőhelyet megemelték, barlangokban kis padkát alakítottak ki, kunyhókban földrakást készítettek, az ágy alá fahasábokat helyeztek el.
A civilizáció megjelenésével aztán kialakult az ágy ma ismert formája.
A görögök által használt kliné már bonyolult bútordarab: fából, márványból, bronzból, nemesfémből készült, festett, berakásos vagy domborműves díszítésű példányai is fennmaradtak.
A rómaiak ágytípusai:
lectus cubicularis, kamraágy, rendes alváshoz;
lectus discubitorius, étkezési célokra használt heverő, amelyen egyszerre akár három ember is oldalt fekve étkezhetett, a középső hely volt a rangban előkelőbb személyé;
lectus lucubratorius, tanuláshoz;
lectus funebris, vagy emortualis: a halotti ágy, amelyen az elhunytat a halottégető máglyára vitték. (A kereszténység megjelenésével ez eltűnt, helyét átvette a szarkofág, majd a koporsó.)
|
Bútor
|
A comment?
Svédország
Éghajlat
Északi fekvése ellenére Svédország legnagyobb részén mérsékelt éghajlat uralkodik, a Golf-áramlat által hozott melegnek köszönhetően. Dél-Svédországban a lombhullató fák, míg északon a fenyők dominálnak. Svédország legészakibb, sarkkörön túlra nyúló részén az év téli szakaszában nem kel fel a nap, míg nyáron 24 órás napsütés jellemzi ezeket az északi vidékeket. Itt szubarktikus éghajlat van, a fátlan hegyek a jellemzőek. A januári középhőmérséklet 0 °C-tól (Skåne és a nyugati part) -16 °C-ig (egyes északnyugati völgyek) terjed. Júliusban plusz 16-18 °C az átlaghőmérséklet délen, míg a kopár hegyekben +10 °C alatt lehet. A legészakibb város Kiruna.
A tél a tenger mérséklő hatására nem túl hideg (a januári középhőmérséklet: -1 és -4 °C közötti), a nyár hűvös, de a parti sávban időnként fülledt is lehet (a júliusi középhőmérséklet 17-19 °C). Az évi átlagos csapadék 600–800 mm, nyár végi, ősz eleji maximummal és tavaszi minimummal. A napfénytartam bőséges (évi 1800-2000 óra), a hótakarós napok száma 40-100. A vegetációs időszak hossza a legtöbb mérsékelt övi kultúrnövény termesztéséhez elegendő. Svédország északi részét a sarkköri tundra éghajlat jellemzi (hosszú, hideg tél, rövid nyár). A Skandináv-hegységtől keletre, a kontinentális éghajlatot mérsékeli a Balti-tenger (hűvös nyár, enyhe tél). Délnyugaton már az óceáni éghajlat jellemzői figyelhetők meg.
|
Svédország
|
A comment?
Teve
 |
| Kétpúpú teve (baktrián) |
A teve (Camelus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nem.
Ebből az állatnemből két fajt sikerült háziasítani: a dromedárt vagy egypúpú tevét (Camelus dromedarius) és a kétpúpú tevét vagy ázsiai tevét (Camelus bactrianus). Az előbbi Észak-Afrika, Délnyugat-Ázsia, India, és Ausztrália száraz és sivatagos területein él, az utóbbi pedig Közép-Ázsiában. A tevék a tevefélék családjába tartoznak, tehát ahová dél-amerikai rokonaik: a láma, az alpaka, a guanakó és a vikunya.
 |
| Egypúpú teve (dromedár) |
|
Állatok
|
A comment?
Hongkong
Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű, akiknek nagy része a szomszédos Kuangtung tartományból származik.
Hongkong az első ópiumháború (1839–1842) után a Brit Birodalom fennhatósága alá került, először csak a Hongkong-sziget, majd 1860-ban a Kaulung-félsziget, és 1898-ban az Új területek is. A második világháborúban japán megszállás alá került. A háború után ismét a Brit Birodalom részét képezte, 1997-ben csatolták vissza Kínához. Az 1970-es évektől 2006-ig Hongkongban a „pozitív be nem avatkozás” elnevezésű gazdasági politikát követték. A gyarmati időszak jelentősen befolyásolta Hongkong kultúráját, amelyről gyakran állítják, hogy benne „találkozik Kelet és Nyugat”.Ugyancsak a gyarmati befolyásnak köszönhetően Hongkong oktatási rendszere egészen 2009-ig a britekét követte.
Hongkongnak a kínaitól eltérő, saját jogrendszere van – Alaptörvénynek (Basic Law) nevezett alkotmánnyal –, saját pénzneme és bevándorlási törvényei, továbbá saját közúti forgalmi szabályai (továbbra is a bal oldalon vezetnek). Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik szorosan a Kínai Népköztársasághoz.
Hongkong híres többek között filmművészetéről, a harcművészetekről, a kantopop zenéről, a kínai és nyugati elemeket változatosan ötvöző konyhájáról és felhőkarcolóiról.
|
Kína
|
A comment?
Horvát gasztronómia
A tengerparti részekre a tipikus mediterrán, és halételek a jellemzőek. A Magyarországgal határos területeken főleg magyaros ételek hódítanak, Horvátország középső részén pedig török koszttal találkozhatnak az utazók.
A horvát ételek kevésbé zsírosak, mint a magyarok, zsír helyett olajat használnak az elkészítésükhöz. A horvátok roston vagy nyárson sütnek, hús helyett pedig általában halat esznek. Előszeretettel használnak vörösbort szinte mindenhez. Összességében elmondható, hogy a horvát ételek sok helyen nagymértékben hasonlítanak az olaszokhoz.
Halleves horvát módra
1,5 kg fehérhúsú hal, 5 dkg rizs, 6 kanál olivaolaj, 2 gerezd fokhagyma, 15 dkg paradicsom, 5 dkg citrom, 3 dkg petrezselyemzöld, 2 babérlevél, 2 dkg só, 3-4 szem bors.
A halat megpucolom, nagyobb darabokra vágom és hideg vízbe teszem. Hozzáadom, az olajat, az egészben hagyott fokhagymagerezdeket, felezett paradicsomot, babérlevelet, sót, borsot és a petrezselyemzöld felét. Felforralom és lassú tűzön főzöm. Mikor a hal kész, kiveszem a léből, a levet leszűröm, a halat kiszálkázom és visszateszem a lébe. Ha marad, akkor "főtt hal"-ként is tálalható. Sós vízben megfőzöm a rizst és leöntve a leveshez adom. A megmaradt zöldpetrezselymet apróra vágom és a levesbe tesz
Fugu
Fogyasztása
Fogyasztásakor egyben biztos lehet a különleges gasztronómiai élvezetre vágyó, hogy nincs 100%-ban biztonságos fugu étek. Valójában ezért fogyasztják az egyébként méregdrágán kapható japán specialitást. A világon a legnagyobb fugufogyasztó, Japán évente 10 000 tonna körüli mennyiséget használ fel.
|
Japán
|
A comment?